Sulyok Imre                Biography 

1912. március 30-án született Budapesten. Orgonaművész, zeneszerző, zenetörténész, énektanár, karnagy. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1931-1935 között szeneszerzést tanult Kodály Zoltánnál. 1935-1937 között elvégezte a középiskolai énektanárképzőt. 1936-1941-ig orgonát tanult Zalánfy Aladárnál, 1941-ben protestáns egyházzenei diplomát nyert. 1935-1937-ig Kodály meghívására önkéntes tanársegéd. 1936-tól 1951-ig az óbudai evangélikus templom orgonista-karnagya, 1982-től kántora. 1939-1950-ig a Magyar Rádió forgatója, műsorszerkesztője, majd műsorfelügyelője. 1950-1972 között a Zeneműkiadó Vállalat szerkesztője, 1967-től főszerkesztője, majd 1972-től nyugdíjba vonul. Az Új Liszt Összkiadás irányítója. 1956-1967 között az Evangélikus Teológiai Főiskolán tanít. Többször fellépett Budapesten, vidéken, sokszor szerepelt a rádióban is.

1996 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Nemzetközi Kodály Társaság és a Magyar Zenetudományi és Kritikai Társaság tiszteletbeli, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete, a Magyar Kodály Társaság, a Magyar Bárdos Lajos Társaság és a Magyar Bach Társaság alapító tagja.

Művei díjat nyertek több hazai és külföldi pályázaton .
Díjak, elismerések: Kiváló dolgozó (1944), a Szocialista Kultúráért (1967), Munka Érdemrend Aranyfokozata (1987), Liszt Ferenc-díj (1994), Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje (1998),  kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai tevékenysége elismeréseként 2004-ben Szabolcsi Bence-díjjal jutalmazták.
 

Zenetár / Music Room
Válogatás a szerző Magyar Rádióban megtalálható műveiből

  Áprily Lajos költeményei                                                 9:20
1./ Nő már a nap      2./ Most szólj rigó     3./ Fűzfazsongás     4./ Március
Ea. Magyar Rádió és TV énekkara, vezényel Sapszon Ferenc
Felvétel: MR  1962

  Váczi Mihály: Még nem elég                                           3:55
Ea. a Magyar Rádió- és Televízió szimfónikus zenekara, vezényel Lehel György - közreműködik: a Magyar Rádió- és Televízió énekkara
Felvétel: MR  1966

  Trió fuvolára, hegedűre és gordonkára                         15:20
Ea. Jeney Zoltán -fuvola, Tátrai Vilmos - hegedű, Banda Ede - gordonka
Felvétel: MR  1968

 Musica arcaico                                                                6:00
Ea. Magyar Fúvósötös (Lajos Attila - fuvola, Pongrácz Péter - oboa, Kovács Béla -klarinét, Fülemüle Tibor - fagott, Tarjáni Ferenc - kürt)
Felvétel: MR  1970

  Öt külföldi népdal gyermekkarra és kamarazeneka        8:30
a./ A kislányok erre jönnek (cseh népdal)    b./ Tegnap jártam zabaratni (szlovák népdal)   c./ A szorgos pásztor (osztrák népdal)    d./ Odakünn az erdőn (lengyel népdal)
Ea. a Magyar Rádió és TV kamarazenekara, a Magyar Rádió és TV Gyermekkórusa
Felvétel: MR  1970

  Te Deum - fantázia orgonára / Fantasy for organ              5:20
Ea. Elekes Zsuzsa - orgona
Felvétel: Budavári Mátyás templom  1991

  Partita - orgonára / Partita for organ                                10:55
Ea. Elekes Zsuzsa - orgona
Felvétel: Budavári Mátyás templom  1991

 Két orgonadarab / Two pieces for organ
       Könyörgés / Supplication  5:36        Hálaadás /Thanksgiving  3:13
Ea. Elekes Zsuzsa - orgona
Felvétel: Budavári Mátyás templom  1991

 A hegyek / Mountains - ciklus vegyeskarra / A cycle for mixed choir
      Áprily Lajos:  Téli reggel / Winter morning                               3:32
                          Tavaszodik / Spring is near                                1:37
                          A hegyek / Mountains                                        3:32
     Reményik sándor:  Az Ünőkő                                                  3:33
                                 Vizek, ha találkoznak / When waters meet   1:57
Ea. Monteverdi Kamarakórus, vezényel: Kollár Éva
Felvétel: Budavári Mátyás templom  1991

 Három bibliai kép / Three compositions from the Bible - vegyeskarra
Lukács és Máté evangéliuma nyomán
  Coena magna                                                                           4:19
  Sedatio maris                                                                           4:15
  Expulsio                                                                                   4:24
Ea. Monteverdi Kamarakórus, vezényel: Kollár Éva
Felvétel: Budavári Mátyás templom  1991

  Concertino da camera                                                        8:41
Ea. Marcato Együttes, vezényel: Matuz Gergely
Felvétel: Fészek Művészklub 1999
 

A szerző beszél / Interview vith the composer

   Így láttam Kodályt                                                             33:20
Szerkesztő: Bónis Ferenc
Felvétel: MR  1994

Műjegyzék / List of Works

(A BMC hozzájárulásával)

Diszkográfia / Discography
 

Galéria / Gallery

      - Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy Imre bácsi neve hogyan lett Sulyok?
      - Schulek volt a családi nevünk, s amikor 1939-ben a Rádióhoz kerültem, azt reméltem, hogy majd névvel is szerepelhetek. Akkor kértem a magyarosítását, ugyanis az "Sch" miatt ezt a nevet sokan németnek gondolták. Van egyébként olyan magyarázat, ami szerint a szlovákos végződésű Schulek név a Sulyokból alakult ki. Az biztos, hogy sokféleképpen írták korábban. Nagyapám például, Schulek Vilmos, aki előbb Kolozsvárott, majd Pesten volt szemészprofesszor, egy időben úgy levelezett fivérével, az építész Schulek Frigyessel, hogy az egyszerűség kedvéért elhagyták a "ch"-t, és "Sulek"-et írtak.
      - Erdélyi származású a család?
      - Tudomásom szerint nem, de később szoros szálak kötöttek Kolozsvárhoz, mert Dóra húgom sokáig ott élt. Férje, Opfermann Ernő evangélikus lelkész és teológiai tanár volt.
      - Hol tanult Imre bácsi gyerekkorában?
      - Mivel a Lipótmezőn laktunk, az érseki gimnáziumba kezdtem járni, aminek épületében ma a Rákóczi Gimnázium működik. Olyan jól éreztem itt magam, hogy végül maradtam egészen az érettségiig, noha szó volt arról, hogy később átmegyek a Fasorba. Az Úristen kegyelme, hogy én a hitemben megerősödtem a katolikusok között. Részt vettem a cserkészetben is, sőt főiskolás koromban is visszajártam, és az egyetlen nem-katolikusként én voltam a katolikus hittanár csapatparancsnok helyettese. Mi már akkor gyakoroltuk az ökumenét. Nagy büszkeségem, hogy 1940-ben, az esküvőnkön az óbudai evangélikus templom oltárának két oldalán katolikus cserkészzászlók álltak, ott volt az egész csapat, élén a reverendába öltözött parancsnokunkkal, Tyúkoss Gyula bácsival.
      - Hogyan készült a zenei pályára?
      - 6 éves koromtól tanultam zongorázni, és a konfirmációm utáni évben kezdtem komolyabban foglalkozni zenével. Összhangzattanra Laurisin Miklóshoz jártam, aki olyan kiváló tanár volt, hogy amikor a zeneakadémiai felvételinél Weiner Leó megtudta, kinél tanultam, csak annyit mondott: "akkor maga tudja az összhangzattant", s ezzel ez a tárgy el is volt intézve. Érettségi után azonban még nem voltam egészen biztos abban, hogy elég tehetséges vagyok a zenei pályához, ezért előbb letöltöttem az egy éves rendes katonai szolgálatomat, s csak a következő évben, 1931-ben mentem a Zeneakadémiára.
      - Aztán összesen tíz évet tanult ott.
      - Karnagy szerettem volna lenni, de ez a szak együtt volt akkor a zeneszerzéssel, ezt végeztem el először Kodály Zoltán tanítványaként. Ezzel a végzettséggel azonban elég kilátástalan volt a helyzet, ezért beiratkoztam a középiskolai énektanári szakra. Ez a zeneszerzői diploma után már csak 2 évet jelentett. Ott heti egy órában orgonát is kellett tanulni, és az első év után Zalánfy Aladár, aki a protestánsokat tanította, azt ajánlotta, hogy mivel olyan kevés az evangélikus orgonista, végezzem el azt a szakot is. Gondoltam, megpróbálom, és amíg pénzzel és idővel bírom, csinálom. Ott viszont annyira beleszerettem az orgonába, hogy mindenképpen be akartam fejezni ezt a szakot is. Az utolsó évben Zalánfy rábeszélt még az egyházzenei szakra is, amihez ennyi előképzettséggel már csak három plusz vizsgát kellett letenni. 1941-ben már rég a Rádióban dolgoztam és megszületett az első fiúnk is, amikor még az utolsó vizsgáimra készültem.

(Az interjú, melyet 1993 szeptemberében Ittzés András készített, teljes terjedelmében olvasható a http://kelenfold.lutheran.hu/sulyoki.htm internetes oldalon)

"1947. június 16-án érkeztünk meg Budapestre. Hadd mondjam el még, hogy Kodály, akinek tanítványa és utána másfél évig "ingyenes" tanársegéde voltam, fogságom alatt kétszer is fogadta feleségemet, és megígérte, hogy Szekfű Gyulán keresztül, aki moszkvai nagykövet lett, megpróbálja elősegíteni a hazajövetelemet. Erre aztán nem került sor, mert már enélkül is hazakerültünk. Utána jártam nála, és hosszan, részletesen kikérdezett a hadifogságról. Őt egyébként minden érdekelte, később az Ordass-ügyről is mesélnem kellett neki. Amikor a Zeneműkiadóban dolgoztam, akkor is jártam hozzá időnként, haláláig kapcsolatban maradhattam vele. A kelenföldi előadásainkról is mindig küldtem neki értesítést."

Tanárával, Kodály Zoltánnal  mindvégig kapcsolatban maradt

Sulyok Imre korálelőjátékai az Evangélikus énekeskönyv koráljaihoz - úgy mint: Adj békét a mi időnkben (291), A pünkösdnek jeles napján (235), Az Úr csodásan működik (328), Áldó hatalmak oltalmába rejtve (355), Áll az Úristen temploma (288), Bocsásd meg, Úristen (404), Bűnösök hozzád kiáltunk - Mélységes mélyből kiáltunk (402), Dicsőség mennyben az Istennek (168), Elég immár II. (511), Föld és nagy ég (68), Győzhetetlen én kőszálom II. (379), Irgalmazz, Úristen (77), Jézus Krisztus, szép fényes hajnal (92), Jézusom, Krisztusom, Én szerelmesem I-II. (381), Jövel, Szentlélek Úristen, Lelkünknek vígassága (234), Kegyelemnek szép rózsája (456), Kínok árnyékaiból (432), Királyi zászló jár elöl (189), Krisztus Urunknak áldott születésén (158), Mely igen jó az Úristent dicsérni II. (47), Ments meg, Uram (494), Mind adjon hálát Istennek (54), Mindenható Úristen (405), Nékünk születék mennyei Király (179), Ne csüggedj el, kicsiny sereg (260), Paradicsomnak te szép élő fája (365), Semmit ne bánkódjál (261), Szegény fejem Uramhoz óhajt (414), Új világosság jelenék (258) Forrás: http://bolt.lutheran.hu/kiado/catalog/product_info.php?products_id=157

Hernádi Gyula:  Én Pannonhalmán éltem tizennyolc éves koromig. S nagyon gyakran fölmentem a bazilikába délután, amikor a papok ott orgonán játszottak. Azt a transzcendens élményt, amit az nyújtott, ezt én se előtte, se utána, se más ügyben, még a szerelemben lehet talán ilyen transzcendenciát érezni. Azt hiszem, a templom a leggyönyörűbb hangversenyterem. A templomnál gyönyörűbb hangversenyterem nem létezik. Az orgona egy zenekar. Isten zenekara. Ha van Isten. Ha nem hiszed, akkor is az Isten zenekara. Olyan színe van az orgonának, hogy egy hangszernek sincs olyan. Az időtlenségbe emeli föl az embert. És az időtlenség az tulajdonképpen az isteni attribútum. Az az isteni, az időtlen, amelyik örök. Úgyhogy az orgona legyőzhetetlen, az az érzésem. (1996)
 

Kapcsolatok / Links

http://www.mediaguide.hu/mma/ab/1/109.php http://www.evelet.hu:8080/ujsagok/evelet/archivum/2005/19/014 http://kelenfold.lutheran.hu/sulyoki.htm